2013. december 19.

Tejszínes-fehérboros nyúlragu

Nagyon jó áron jutottam egész nyúlhoz, ami szépen meg volt pucolva, nekem már csak darabolnom kellett.
Gondoltam, megsütöm fokhagymásan, kevés fehérbort aláöntve, de aztán mégiscsak egy jó ksi szaftos nyúlragu mellett döntöttem. ÉS hogy ne változtassak sokat az eredeti elképzelésemen, volt itt előpirítás, fokhagyma, fehérbor és a végén, a selymes szaft kedvéért házi tejszín is.
A nyúl bármelyik részéből elkészíthető - én most mindent felhasználtam -, ráadásul szinte magától elkészül,és nagyon omlós lesz a hús. Ha szeretitek a nyulat, ezt  a receptet mindenképpen próbáljátok ki.

Hozzávalók 6 személyre:
2 első és 2 hátsó nyúlcomb
nyúlgerinc és mellehúsa
1 póréhagyma
4 gerezd fokhagyma
2 dl fehérbor
1 liter zöldség alaplé
1 dl tejszín
liszt
olaj
1 kávéskanál kakukkfű
1 kávéskanál rozmaring

A nyúlhúst megmostam, majd sóztam és lisztbe forgattam. Egy lábasban kb 3 evőkanál olajat melegítettem és ebben átpirítottam a húsokat minden oldalról. Majd kiszedtem egy külön tálba. A lábasban lévő, kicsit odakapott lisztes olajra dobtam a felkarikázott póréhagymát és a szintén karikára vágott fokhagymát és hagytam kicsit párolódni, miközben az odapirult részeket szorgalmasan felkapargattam fakanállal. Majd az egészet felöntöttem először a fehérborral (ezzel hagytam kicsit pezsegni), majd az alaplével, beletettem az előpirított húsokat, a kakukkfüvet és a rozmaringot (ízlés szerint) és hagytam háromnegyed órán át gyöngyözve főni. Nekem ennyi idő alatt meg is puhult a nyulam, valószínű fiatal husi lehetett. Ha még nem puha a hús, érdemes tovább párolni, puhulásig.
Majd a már kész húsokat kiszedtem egy tálba és az alaplét magas lángon kb a felére forraltam. Ezután hozzáadtam a tejszínt, egyszer felrottyantottam és már kész is volt. Tálaláskor a nyulat tettem először a tányérba, majd erre szedtem a tejszínse-fehérboros szószt.
Én a változatosság kedvéért kevés barna csiperkét és shiitake gombát is pirítottam külön egy serpenyőben a ragu tetejére.
Köretnek rizs, krumplipüré, hajdina vagy bulgur illik hozzá.

2013. december 18.

Édesburgonya leves pikánsan

A piacon láttam meg az édesburgonyát, a nénike 700 forintért árulta kilóját. Sajnos idén anyósoméknál befuccsolt az édesburgonya termés, ezért nem tudtuk megkóstolni a sajátot. De most kaptam az alkalmon, végre elkészítem az édesburgonya levest, amiről már tavaly ősz óta álmodoztam. Nagyon finom lett, pikáns és sűrű, igazi téli leves. Méltó párja a gyömbéres sütőtök krémlevesemnek, mivel az édesburgonya ízében is nagyon hasonlít a sült tökre. Ha lesz rá alkalmatok mindenképpen próbáljátok ki. Én most Chili&Vanília receptjét vettem alapul.

Hozzávalók 6 személyre:
1 kg édesburgonya
1,2 liter zöldség alaplé
4 dl kókusztej
1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
chilipaprika
3 centis friss gyömbér
1 kávéskanál őrölt kömény
1 teáskanál őrölt koriander
4 evőkanál olaj

bors
citromlé
tetejére friss korianderlevél

Az édesburgonyákat (nekem 2 félkilós darab volt) félbevágtam és tepsibe raktam, letakartam alufóliával és 180 fokos sütőben kb 45 perc alatt puhára sütöttem.
Majd egy kanállal kikapartam a puha húst a héjból és félretettem.
Egy lábasban az olajon megfuttattam az apróra vágott hagymát, fokhagymát, kevés chilit és karikákra vágott gyömbért és addig pároltam, amíg meg nem puhultak. Ekkor hozzáadtam a fűszereket, hagytam 1 percig pirulni és felöntöttem az alaplével. Ebbe a fűszeres alapba tettem a kikanalazott krumplit (én a gyömbérkarikákat kihalásztam) és botmixerrel simára pürésítettem. Ekkor hozzáöntöttem a kókusztejet, adtam még hozzá kevés sót és borsot, végül citromlével, apránként tettem kellemesen savanykássá. (az eredeti receptben itt kevés barna cukrot is lehet hozzáadni, én ezt kihagytam)
Tálaláskor friss korianderlevéllel meghintettem és így kínáltam.

Gasztroblogger karácsony

Dina barátnőm fejéből pattant ki az ötlet, mi lenne , ha mi, gasztrobloggerek megajándékoznánk egymást. NAná, hogy jelentkeztem és páromul Mariszt kaptam. A csomagja ma érkezett meg és én csak ámultam a sok finomság és csodás dolgok láttán, amiket becsomagolt nekem.
Kaptam tőle kalocsai mintás zsákocskába rejtett paprikát (ami azért vicces, mert pont ma reggel hívtam anyósomat, hogy fogyóban a készletem, hozzon karácsonykor őrölt paprikát. De az én kis gasztroangyalom megelőzött :-)
Aztán ott a két csodás, kalocsai mintás csipke, aminek már meg is találtam a helyét a két karácsonyi gyertyám alá.
És persze a számomra legbecsesebbek, a Marisz keze munkáját dicsérő finomságok: mézeskalács, mentás bonbon és marcipánnal töltött aszalt szilva.
A mentás bonbon olyan finom volt, hogy hármat rögtön eltüntettem. A mézeskalács nagyon finom, puha és kicsit citromos ízű, mint megtudtam Marisz blogjáról, ő le szokta kenni kevés citromlével, amitől finom, savanykás lesz az íze! Isteni!
Marisz Drága, köszönöm ezt a sok meglepetést, áldott karácsonyt kívánok!

2013. december 16.

2013. december 15.

Gyömbéres-narancsos zabkeksz

Nemrég készítettem kandírozott gyömbért, amiből az elmúlt hetekben fogyott rendesen, de azért én elraktam egy üveggel, mert mindenképpen szerettem volna valami isteni gyömbéres sütit készíteni, amiben ezt a különlegességet is felhasználhatom. Nem is beszélve a kandírozás után megmaradt gyömbérszirupról, ami szintén belekerült a kekszbe. Az ihletet Móni Mikulás-keksze adta, a hozzávalókat meg jól kicserélgettem kandírozott narancsra és gyömbérre. Persze Móni szuper M&M-es kekszét is el fogom készíteni, de most jöjjön a gyömbéres finomság.
Elöljáróban a kekszről annyit, hogy a gyömbér és a narancshéj isteni karácsonyi ízt ad neki, de nem kell félni, nem érződik benne a gyömbér csípőssége. A zabpehelytől pedig finom, ropogóssá válik kihűlés után. Egyszóval igazi, esti mézes tejecske mellé ropogtatható finomságról van itt szó.

Hozzávalók kb 20 kekszhez:
160 gramm liszt
1 csapott teáskanál sütőpor
1/2 kávéskanál szódabikarbóna
1 kávéskanál só
90 gramm zabpehely
200 gramm vegyes tejcsokoládé és fehércsokoládé forgács
50 gramm kandírozott gyömbér apróra vágva
50 gramm kandírozott narancshéj apróra vágva
90 gramm fehér cukor
90 gramm barna cukor
1 evőkanál vaníliakivonat
1 db tojás
120 gramm olvasztott vaj
2 evőkanál gyömbérszirup

Az összes hozzávalót egy nagy tálba tettem és alaposan összegyúrtam, majd pingpong nagyságú golyókat gyúrtam belőlük.
Egy sütőtálcát leterítettem sütőpapírral és rátettem pár golyót, jó távol egymástól, ugyanis sütés közben a golyók teljesen szét fognak lapulni.
A sütőt előmelegítettem 180 fokra és kb 12-15 perc alatt készre sütöttem a kekszeket. Akkor jó, ha a széle már szép barna. Nem kell megijedni, a sütőből kivéve a kekszek még puhák lesznek belül, de a sütőpapíron hagyni kell kihűlni és ekkor szépen meg is fog szilárdulni. Jól záródó dobozban sokáig eláll.

2013. december 14.

Puncsrolád

Végigsöpört a gasztroblogokon a Finnországban élő Ildi puncsrolád receptje és most értettem meg, hogy miért. Mert ez a rolád nem a bolti, hanem a házilag készített, eredeti svéd finomság (még az IKEA-snál is jobb). Nagyon édes, nagyon marcipános, nagyon-nagyon finoooom! Ha már ettetek ilyet és újra akartok, akkor azért. Ha még sosem kóstoltátok, akkor azért. De ezt mindenképpen készítsétek el!

Hozzávalók kb 15 darabhoz:
150 gramm marcipán (ételfestékkel lehet mindenféle izgalmas színre festeni)
piskóta 2 tojásból
2 evőkanál kakaópor
1 evőkanál vanília kivonat / 2 teáskanál vaníliás cukor
2 evőkanál porcukor
50 gramm puha vaj
1 teáskanál rumaroma / 1 evőkanál rum
75 gramm étcsokoládé a  bevonáshoz

Elsőként megsütöttem a piskótát, azaz a két tojást két külön edénybe szétválasztottam. A sárgáját 2 evőkanál cukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam 2 evőkanál lisztet, végül a kemény habbá vált fehérjét. Sütőpapírral bélelt tortaformában, 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem, majd hagytam kihűlni.
Amikor kihűlt, egy mély edénybe összetépkedtem/morzsoltam kisebb-nagyobb darabokra és félretettem.

A puha vajat a porcukorral, a vaníliaaromával, a kakaóporral habosra kevertem, majd hozzáadtam a piskótából készült morzsát és a rumaromát és a két kezemmel jó alaposan összedolgoztam. 
Ebből a kakaós töltelékből vizes kézzel kb 2 centi vastag és 10 centi hosszú rudakat gyúrtam, majd 1-2 mm vastagságúra kinyújtott marcipánra tettem és bevontam vele.
Minden egyes marcipánnal bevont rudat 3 részre vágtam, majd pár órára a hűtőbe tettem összeérni.
(Ildi oldalán egyébként nagyon jó fázisfotókat találtok a rolád készítéséről)


Aztán temperáltam az étcsokoládét, azaz a kétharmadát megolvasztottam (de nem szabad forrónak lennie) és a maradék, apróra vágott egyharmadot az olvasztott csokiba tettem és addig kevergettem, amíg el nem olvadt teljesen. Ezután mindegyik kis rolád mindkét végét a csokoládéba mártottam, hagytam lefolyni a felesleges olvadt csokit és sütőpapírral bélelt tálcára tettem. Ha jól temperáltunk, a csokoládé pár percen belül meg is dermed. Ha nem, akkor a hűtőbe téve rásegíthetünk a csokidermesztésre.
Ezután 1éjszakán át hagytam összeérni az ízeket. Érdemes rá várni, mert másnap sokkal finomabb, de persze a türelmetlenebbek sem csalódnak, ha azonnal megkóstolják :-)

2013. december 13.

Moszkauer

Drága Dina barátnőm követte el a merényletet azzal, hogy közzétette a blogján ezt a  receptet. Már 2 éve kinéztem egy szakácskönyvben, de mindig tolódott a dolog. Most viszont annyira belelkesedtem, hogy Dina receptjének a kétszeresét készítettem el, mivel a moszkauer jól záródó dobozban hetekig is eláll. Így karácsonyra ez már ki is van pipálva. Most már csak jól el kell rejtenem a család elől, mert mennyei. Köszönöm Dina :-)

Hozzávalók kb 20 darabhoz:
1 dl tejszín
50 gramm vaj
70 gramm barna cukor
100 gramm durvára tört dió
50 gramm apróra vágott kandírozott narancshéj(Dina tanácsa szerint a száraz darabokat érdemes beáztatni kicsit, hogy puha legyen)
30 gramm liszt
nagy csipet fahéj
az aljára:
10 dkg étcsokoládé
A tejszínt, a cukrot és a vajat egy lábasba tettem és alacsony lángon megmelegítettem folyamatos kevergetés mellett, de nem hagytam, hogy felforrjon. Ha néha már kezdene bugyogni a széle, gyorsan húzzuk le a tűzről, mert csak forrónak kell lennie és el kell benne olvadni az összes cukornak.
Amikor a cukor felolvadt, beleöntöttem a durvára tört diót (én mozsárban törtem meg), az apróra vágott kandírozott narancshéjat , a lisztet és a fahéjat, majd jó alaposan elkevertem. Egy puha masszát kaptam, amiből sütőpapírral borított tepsire, egymástól kb 5 centi távolságra diónyi halmokat tettem, amiket a kanállal kicsit szétnyomkodtam kb kör alakúra és vékonyra.
Majd 200 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem pár perc alatt. Nagyon figyeljünk, mert hamar megég, tényleg csak pár percig süssük és folyamatosan figyeljük!

Amikor kivettem a sütőből, még puha volt, óvatosan lehúztam a sütőlemezről a sütőpapírral együtt a moszkauereket és hagytam kihűlni. A hűlés alatt szépen meg is merevedtek, így a mikróban megolvasztott étcsokoládéval egy ecset segítségével könnyedén meg tudtam kenni a hátukat. Pár percre a hűtőbe tettem dermedni, majd jól záródó dobozban mentek is a kamrába.

2013. december 12.

Paprikás pisztráng hirtelen sütve

Pisztrángot vettem és persze megint járt az agyam, miként is kéne elkészíteni. Egész nap mászkáltunk, én elég fáradt voltam, így nem akartam sok macerát. Döntöttem: a jó öreg paprikás lisztben forgatós, forró olajban kisütős megoldás mellett döntöttem. És milyen jól döntöttem. A férjem még a vacsora után fél órával is teljesen oda volt, hogy mostantól a pisztrángot csak így :-) Kívül ropogós, belül isteni szaftos. És ne féljetek a pikkelyektől, semmi nem érződik belőle!
A Lillafüredi Pisztrángtelep honlapján jótanácsokat is találtam az elkészítéshez, ezúton is köszönöm nekik.

Hozzávalók 4 személyre:
4 friss pisztráng

liszt
őrölt paprika
olaj a sütéshez

A pisztrángokat nem pikkelyeztem, csak megmostam a már kibelezett halakat, papírtörlőn leitattam róluk a vizet, majd besóztam és fél órára a hűtőbe tettem pihenni.
Majd felmelegítettem az olajat, és amíg az olaj hevült, paprikás lisztbe forgattam a pisztrángokat úgy, hogy a belsejük is paprikás lisztes legyen.
Majd a már tűzforró olajban, néha megforgatva, ropogósra sütöttem őket.
Köretnek én most pár csíkra vágott cukkinit pirítottam, de ha több időm lenne, biztosan EZT a zellersalátát készíteném elé hozzá.



2013. december 11.

Csokis diós kuglóf

Egy eszméletlenül finom csokoládés-diós kuglófot hoztam nektek. A receptet egyszer már láttam a tévében, Harrer-Abosi Beatrix készítette az Édes kísértés című műsorában. Akkor nagyon megtetszett, mégis, csak most találtam rá újra Gesztenye segítségével a receptre és gyorsan el is készítettem.
A fantasztikus íz mellett még a recept mellett szól az is, hogy borzasztóan egyszerű elkészíteni, csak keverem, kavarom és már önthetem is a nagy vagy sok kicsi kuglófformába :-)

Hozzávalók 1 nagy vagy 16 mini kuglófhoz:
4 tojás
220 gramm cukor
100 gramm darált dió
100 gramm cukrozott kakaópor (eredetileg
50 gramm holland kakaópor (nekem elfogyott a cukrozott, azért helyettesítettem
120 gramm liszt
1 teáskanál sütőpor
2 dl tejföl
1 dl olaj

Kezdem azzal, hogy eredetileg 150 gramm cukrozott kakaópor van a receptben, de nekem elfogyott, így 100 gramm cukrozott és 50 gramm holland kakaópor került a tésztába. Nem tudom, milyen lett volna csak cukrozottal, így viszont jó csokis lett, az tuti :-)

Szóval a tojásokat a cukorral robotgépben jó habosra kevertem, egészen fehéredésig. Majd hozzáadtam a kakaóporokat, a lisztet, a darált diót és a sütőport és ezt is jól összekevertem. Végül beleöntöttem a  tejfölt és az olajat és alaposan kikevertem.
Aztán elővettem a szilikon minikuglóf formámat és megtöltöttem a tésztával.
180 fokos sütőben 30 perc alatt készre sültek (nagy kuglófformánál kb 50 perc kell hozzá)
Tálaláskor porcukorral hintettem és már ettük is.
Hogy ne száradjon ki (már, ami marad belőle), jól záródó dobozban tároljuk.



2013. december 10.

Datolyaszilvás tápióka puding

Készítettem én már mangós tápiókapudingot, de a kísérletezés itt nem állt meg, sőt. Próbálok újabb és újabb ízvilágot találni az amúgy teljesen semleges ízű tápiókának és úgy tűnik, a datolyaszilva nagyon betalált.
Ez a gyümölcs kaki és hurma néven futott be a magyar piacra, mostanában látom már datolyaszilvaként is pár helyen, de még mindig a vicces kakival próbálják a legtöbben eladni.

A datolyaszilváról bővebben Chili&Vaníliánál olvashattok, én csak pár jótanácsot írok róla röviden.
Először is nagyon fontos, hogy próbáljunk olyan gyümölcsöt választani, ami érintésre puha, de a héja mégsem plöttyedt, hanem még feszes.Ha azonban mégis egy keményebb példányba botlanánk, ne keseredjünk el és ne is kezdjük megpucolni, hanem inkább hagyjuk pár napot nyugodtan álldogálni az egyik sarokban, és magától szépen be fog érni.
Pucolni kétféleképpen lehet: ha már nagyon érett, akkor egyszerűen egy kis bevágás mentén le lehet húzni szinte egyben a héját. Ha közepesen puha, akkor pedig érdemes félbevágni és egy evőkanállal kikanalazni a héjából a mézédes gyümölcsöt.

Hozzávalók 4 személyre:
80 gramm aprószemű tápiókagyöngy
5 dl víz
1 dl tejszín
2 dl tej
3 evőkanál cukor
csipet só
1 hurma megpucolva, szétnyomkodva

A vizet felforraltam, majd a forrásban lévő vízbe öntöttem a tápitókagyöngyöket és a csipet sót, és folyamatosan kevergetve kb 15 percig főztem (amíg a szemek átlátszóak nem lettek).
Ezután felöntöttem a tejjel és a tejszínnel, hozzáadtam a cukrot és újabb 5 percen át főztem, folyamatos kevergetés mellett.
Végül elzártam alatta a lángot, és még melegen hozzáöntöttem a villával pépessé nyomkodott datolyaszilvát és alaposan összekevertem. Végül kis tálkákba szedtem és kihűlve tálaltam.

2013. december 9.

Benedek tojása

Atyavilág, egy olyan finomság képét találtam meg a gépemen, amiről teljesen elfelejtkeztem. Pedig nagyon durván finom, tökéletes reggeli. Bár aláírom, az elkészítése nem az 5 perces kategória, de egy esős/havas, ráérős szombat reggelen el lehet vele bíbelődni, a család pedig biztosan értékelni fogja a sok munkát.
És nem mellékesen lehet csalni is akár három hozzávalóval is, mivel az alapjául szolgáló angol muffint a helyiek állítólag édes kaláccsal is szokták helyettesíteni, így egy hosszabb munkafolyamat máris kimaradhat. Aztán a buggyantott tojás helyett készíthet a sietős háziasszony tükörtojást is. Végül a legtöbb hibát rejtegető hollandi mártást egy egyszerű lapkasajttal és kevés majonézzel is ki lehet váltani (bár az ízét semmi nem helyettesíti).

Nos, én éppen ráértem, ezért belevágtam az angol muffin készítésébe, köszönet érte Illéskrisz konyhájának, szuper a receptje!

Hozzávalók:
az angol muffinhoz (kb 8 db):
1,5 dl tej
1 evőkanál cukor
40 gramm vaj
1 teáskanál szárított élesztő
300 gramm liszt
1 teáskanál só


a hollandi mártáshoz:
200 gramm vaj
3 tojássárgája
3 evőkanál víz
fél citrom leve
csipet só

ELőször az angol muffinokat készítettem el. A vajat a tejjel és a cukorral felmelegítettem, majd hozzáadtam a szárított élesztőt és hagytam 10 percet pihenni. Majd egy keverőtálba tettem a lisztet és a sót és hozzáadtam az élesztős keveréket. Addig gyúrtam, amíg egy rugalmas, sima tésztát nem kaptam, majd jó fél órán át kelesztettem. Miután megkelt, kb 2 ujjnyira nyújtottam és 9 centis fánkszaggatóval kiszaggattam (nekem ebből 8 muffinka lett). Sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam, majd meleg helyen 1 órán át kelesztettem. Ezután 200 fokra előmelegített sütőben kb 15 perc alatt szép aranybarnára sütöttem.
Amíg a muffinok sültek, kisütöttem 8 szelet baconszalonnát és elkészítettem a buggyantott tojást.

És hogy mi is az a buggyantott tojás és hogyan kell csinálni?
Rendkívül egészséges, ugyanolyan, mint a lágy tojás, de mégis különlegesebb formában. Nem kell zsiradék hozzá, így nagyon jó kis fogyókúrás étel. (posírozott tojásként és bevert tojásként is ismert)
Vettem egy lábost, amit háromnegyedig engedtem vízzel (kb 2 liter). Ehhez adtam 2 evőkanál ecetet és 1 nagy csipet sót. Amikor a víz forrt, a tojásokat egyenként feltörtem és külön-külön kis poharakba tettem. És most jön a trükk: egy evőkanállal a bal kezemben elkezdtem keverni a vizet körbe-körbe, közben a jobb kezemmel beleöntöttem a tojást a kis pohárkából a vízbe. Nagyon közelről kell beleengedni, szinte érjen a pohár a vízhez, de csak szinte:-). A víz kavargása azért kell, hogy a tojás fehérje ne kezdjen el "szálasodni", lebegni a tojásgombóc után, hanem egy nagy gombóccá álljon össze az egész. Kb 3 és fél - 4 percig főztem, ezalatt a fehérje megkeményedett, de a sárgája folyós maradt. Egyszerre 2 tojásnál többet ne tegyünk a lábasba, mert csúnyán összefolynak!

Végül következett a hollandi mártás.Senki ne idegenkedjen tőle, nem olyan bonyolult, mint ahogyan az elsőre hangzik!
Először is 200 gramm vajat felmelegítettem, de vigyáztam, nehogy felforrjon, éppen csak legyen jó forró és váljon szét a tisztított vaj (ami átlátszó) az írótól (ami az aljára fog leülni és fehér színű).  Aztán leszedtem egy kiskanállal a tetejéről a keletkezett habot, majd leöntöttem a tisztított vajat egy külön kis tálba.
Aztán vettem egy kis lábast, az aljába öntöttem kb 2 deci vizet és feltettem alacsony lángra, hogy éppen csak gyöngyözzön. Aztán vettem egy akkora tálkát, ami kényelmesen ráfér a lábasra (azaz tökéletes a vízgőz feletti főzéshez) és beleütöttem 3 tojás sárgáját. A fehérjét lefagyasztottam, jövő héten jó lesz pl egy epres madártejhez! A tojássárgákhoz hozzáöntöttem 3 evőkanál vizet (minden sárgájára jut 1 evőkanállal) és habverővel (a kézi fajtával:-)) elkezdtem a vízgőz felett habosra verni. Közben elkezdett szépen besűrűsödni, úgyhogy a végén egy szép sima és sűrű tojáshab-krémet kaptam. Ehhez kezdtem el hozzácsorgatni a tisztított vajat és mintha majonézt készítenék (csak azt éppen olajjal kell csinálni), elkezdtem alaposan összekeverni a tojásos krémmel. A tisztított vaj jó felét hozzáöntöttem (természetesen apránként és kis sugárban csorgatva), a végeredmény egy szép fényes mártás lett, amihez hozzákevertem egy fél citrom levét és egy csipet sót is, így lett tökéletes a végeredmény.
(a hollandi mártást a tálalásig érdemes vízgőz felett melegen tartani és időnként átkeverni, hogy megőrizze selymes állagát.)

És végre, valahára elérkezett az összeállítás. A félbevágott muffinok alsó részére tettem a kisütött bacon szalonnát, majd erre jött a buggyantott tojás, végül a hollandi mártás zárta a sort. A pontot az "i"-re a muffin kalapja tette.

Tudom, nem ez a legegyszerűbb étel a világon, de ha egyszer elkészítitek, akkor minden különleges alkalomra ezt fogjátok kívánni.

2013. december 8.

Sacher torta

Unokatesóm kért meg rá, hogy készítsek a kislánya szülinapjára egy finom tortát. Pár tortaötlet után végül a sachert választották, amit én még soha nem készítettem. Megnéztem pár blogot, végül TücsökBogár receptjét választottam, hiszen az ő blogjáról már sok mindent készítettem és minden nagyon finom lett. Most sem csalódtam, fantasztikus sachert sikerült készítenem, nagyon büszke voltam magamra. Bár a csokoládé a tetején nem a legtökéletesebb (ezt a ráöntős technikát még gyakorolnom kell), de az íze minden hibáért kárpótolt :-)
Ami fontos: fogyasztás előtt hagyjuk kicsit szobahőmérsékleten át"melegedni", sokkal intenzívebb lesz az íze.

Hozzávalók 23 centis tortaformához:
150 gramm étcsokoládé
150 gramm vaj
100 gramm porcukor
6 tojás
5 dkg kristálycukor
15 dkg liszt
csipet só

baracklekvár (ízlés szerint)

a csokoládémázhoz:
20 dkg étcsokoládé
20 dkg kristálycukor
1,25 dl víz

Először az étcsokoládét felolvasztottam vízgőz felett. Majd a tojásokat szétválasztottam 1-1 külön tálkába.
A robotgép keverőtáljába tettem a vajat és a porcukrot és habosra kevertem, majd a tojások sárgáját is hozzáadtam és addig kevertem, amíg az egész krém sima nem lett. Ezután hozzáadtam a már kihűlt olvadt csokoládét és ezzel is simára kevertem.
A tojásfehérjét a kristálycukorral kemény habbá vertem, majd a robotgép keverőtálját kivéve a gép alól, egy fakanállal óvatosan a tojássárgás krémbe forgattam felváltva, apránként a fehérjehabot és a lisztet.
A sütőt előmelegítettem 175 fokra, a  tortaformát kibéleltem sütőpapírral és beletöltöttem a tésztát, majd a sütőben kb 60-70 perc alatt készre sütöttem. A sütés első 10 percében a sütő ajtaját kitámasztottam egy villával, hogy a gőz szabadon távozhasson. Majd a 10 perc elteltével már teljesen becsuktam a sütőt és hagytam készre sülni a tésztát.
Miután elkészült, hagytam kihűlni, óvatosan leszedtem róla a sütőpapírt és kettévágtam. Megkentem sárgabarack lekvárral, majd egymásra tettem a két lapot és kívülről is megkentem a tortát lekvárral. Próbáltam elegyengetni, hogy a lekvár sima felületet adjon, hiszen a csokikrém minden puklit megmutat majd.
Ezután elkészítettem a csokoládémázat, azaz a vízből és a cukorból szirupot főztem (addig kevergettem a tűz felett, amíg a cukor fel nem oldódott), majd a csokoládét vízgőz felett megolvasztottam és még szintén a gőz felett, folyamatosan kevergetve hozzáadtam a cukorszirupot. Addig kevergettem, amíg a csokimáz szép sima és fényes nem lett és még elég sűrű maradt (kicsit hígabb méz sűrűségű.) Ha esetleg nagyon folyékonnyá válna, várjunk pár percet, ekkor elkezd besűrűsödni, mi pedig folyamatosan kevergessük a kívánt állag eléréséig.
Ezután gyorsan dolgoztam: a tortámat egy előre kiterített alufóliára tettem és lassan rácsorgattam a csokikrémet. (az alufólia azért kell, mert a csokikrém egy része úgyis le fog folyni, így nem lesz minden tiszta csokis.)
Mivel a máz gyorsan dermed, így nem nagyon van idő kenegetésre, ráadásul csak jól összeborzoljuk a mázat, de kisimítani már úgysem tudjuk. Szóval hagyjuk csak simán csordogálni, és ne aggódjunk, a csokimáz úgyis be fogja borítani a tortát.
Ezután a tortát óvatosan kiemeltem a csupa csokis alufóliáról, tálcára tettem és ment a hűtőbe 1 éjszakára, összeérni. Ha esetleg már 2 nappal hamarabb készítenénk el ezt a tortát, az sem baj, mivel minél tovább "érik", annál finomabb lesz.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...